A Magyar Kémikusok Lapjának 2024. áprilisi számában találkozunk a Nyíregyházi Egyetem Kémia Intézeti Tanszékének docense, Szólláthné dr. Sebestyén Zita írásával, aki a LEGO eszközök kémia oktatásában való szerepéről, és felhasználhatóságáról ír.
Idézet az írásból:
Az építőkockák felhasználhatók például mennyiségi jellemzők ábrázolására, hiszen a kapcsolódási pontjaik arányosak a felületükkel, illetve a tömegükkel is. Megfelelő méretű LEGO-lapokból „atomonként” adható össze a molekulatömeg. Itt a kialakított formának kisebb a jelentősége, nem kell, hogy feltétlenül a pontos térszerkezetre utaljon, egyes funkciós csoportok ábrázolása azonban hasznos lehet. Egy-egy molekula többféle elrendezésben ábrázolható, a lényeg, hogy a végeredmény arányos legyen a molekulatömeggel.
Ezek a kézbe adható „tömegek” jól használhatóak a tömegmegmaradás törvényének hangsúlyozására a reakcióegyenletek felírásakor, vagy később a zöld kémiai mérőszámok bevezetésére, illetve az egyes reakcióutak összehasonlításához, hiszen a kiinduláshoz használt építőkockákkal el kell számolni (főtermék, melléktermék, katalizátor, esetleg a kiindulási anyag feleslege). Egy példában a fehér 1×1-es elem reprezentálja a hidrogénatomot, a piros 4×4-es az oxigént, a sárga 4×8-as pedig a ként. Ebből az is következik, hogy bár a LEGO-elemek változatosak, mégsem tudjuk velük bármelyik atomot helyettesíteni, gondoljunk csak a páratlan vagy nem egész számú atomtömegekre.
Példák LEGO-elemekkel szimbolizálható atomokra és atomtömegekre: 1H, 4He, 9Be, 11B, 12C, 16O, 20Ne, 24Mg, 31P, 48Ti
Forrás: https://www.mkl.mke.org.hu/?id=647
A teljes dokumentum letölthető: https://www.mkl.mke.org.hu/images/Dokumentumtar/2024/2024-aprilis/MKL_2024-aprilis_SzollathneSZ_LEGO-alkalamazasa.pdf